|
2018-04-01 21:30:36, vasárnap
|
| |
| |
13 ÉVE HUNYT EL II. JÁNOS PÁL PÁPA 
Szent II. János Pál pápa (született: Karol Józef Wojtyła Wadowice, 1920. május 18. - Róma, 2005. április 2.) a katolikus egyház feje 1978-tól haláláig.
II. János Pált 1978. október 16-án választották pápává. Október 22-én, szabad ég alatt, a Szent Péter-bazilika előtti téren mutatta be székfoglaló szentmiséjét, melyen 117 bíborossal karöltve és mintegy negyedmillió emberrel imádkozott együtt. 264. volt az egyházfők sorában, 455 év óta az első nem olasz, és az összes addigi pápa között a legelső szláv.
Pápai tevékenységét végigkísérte a népek és vallások közti egyetértés elősegítése, ennek jegyében bocsánatot kért az egyház múltbéli bűneiért. Erkölcsi tanításában konzervativizmus, valamint az emberi élet és méltóság melletti kiállás jellemezte. Társadalmi kérdésekben egyaránt kritizálta a ,,létező" szocializmust és a kapitalizmust. Szorgalmazta a keresztény gyökerek megemlítését az Európai Unió alkotmányában. A béke híve volt, többször felemelte szavát a háborúk ellen.
Több mint 100 utazást tett külföldre, nagyobb utat járt be, mint az összes addigi pápa. A világsajtó hamar elkeresztelte ,,utazó pápá"-nak. 1338 embert avatott boldoggá és 482-t szentté. Boldoggá avatta többek között Kalkuttai Teréz anyát 2003-ban; a magyar szentek közül ő avatta szentté Kingát, IV. Béla király egyik lányát 1999-ben, valamint Hedviget, Nagy Lajos leányát.
II. János Pál volt a harmadik leghosszabb ideig hivatalban lévő pápa Szent Péter és IX. Piusz után. Kétségtelenül ő a történelem eddigi legismertebb és legközkedveltebb pápája, ugyanakkor a legismertebb lengyel a világon.
Utóda, XVI. Benedek pápa 2011. május 1-jén boldoggá avatta és ünnepét október 22. napjában jelölte meg, majd 2013. július 5-én Ferenc pápa aláírta a szentté avatásához szükséges dokumentumot. Szentté avatására 2014. április 27-én, az Isteni irgalmasság vasárnapján került sor, XXIII. János pápával együtt.
Pápa, Keresztény, Európai, mi több: Lengyel volt. 2005.április 2-án hunyt el
A földkerekség soha nem ért meg ilyen egyöntetű és általános gyászt. Milliók, milliárdok gyászolták II. János Pál pápát, a lengyel Karol Wojtylát, aki a XX. század második felének és a XXI. első éveinek vitathatatlanul legnagyobb alakja volt. Egyházfő, látnok, békeharcos, humanista, az emberi értékek legnagyobb kortárs szószólója.
A gyász napjaiban világszerte szóltak a búcsúztató harangok, a Föld minden táján megemlékeztek e nagy formátumú férfiúról, a több mint egymilliárdos katolikus világközösség tagjain kívül osztoztak a gyászban a protestánsok, az ortodoxok, a mohamedánok, a buddhisták, a sintoisták, a hindu vallások hívei is, egyszóval az egész emberiség. Annak döntő hányada bizonyosan.
Erre magyarázat kell! Honnan ez a végtelen és osztatlan tisztelet, mely az eltávozott Szentatya személyét illette, mi volt a titka e lengyel férfiúnak, ki élete nyolcvanöt esztendejéből huszonhetet töltött a pápai trónuson, s világváltoztató, sorsfordító személyiséggé, igazi legendává lett ezáltal?
Tulajdonképpen nincs is titok e páratlan népszerűségben, kézenfekvő a magyarázat:
Karol Wojtyla az emberiség modern történelmének alighanem legkarizmatikusabb személyisége volt, ki egyként ki tudta vívni a legegyszerűbb és legelesettebb emberek, a nagy hatalmú államfők és az egyházi vezetők tiszteletét és csodálatát. II. János Pál életútja a tisztesség, az elkötelezettség és a hit története. Úgy maradt meg lengyel hazafinak, hogy szívébe fogadta - bármely valláshoz, felekezethez tartoztak is - a földkerekség minden jóra törekvő emberét, s egyetemesség ideálja talán abban testesült meg leginkább, ahogyan kapcsolatot keresett a nagy világvallások reprezentánsaival, ahogyan békejobbot és együttműködést ajánlott fel mindenkinek. Nem csupán a kereszténység újraegyesítését látta élete és munkássága egyik fő céljának, de a többi világvallás felé tett minden gesztusa azt bizonyította, hogy az egész emberiségben gondolkodott. Főpásztori tevékenysége alatt több mint százhúsz országot keresett fel, személyesen akarta mindenhová elvinni az Evangélium üzenetét, s a felkeresett országok földjét megcsókolva, lakóikat mindenkor saját nyelvükön szólította meg.
S ez nem az alázat, az áldozatosság teátrális megjátszása, hanem az alázat egész életen át való, haláláig tartó vállalása volt. Egy szenvedésekkel és megpróbáltatásokkal terhes életen át.
1978-ban annyi százados hagyomány megszakításaként az egész katolikus világot meglepte, hogy a pápaválasztó konklávé nem olasz, de nem is francia vagy spanyol bíborost választott a Szentszék élére, hanem ,,egy távoli országból jövőt, ráadásul az akkori vasfüggöny mögött ténykedőt, egy szláv főpapot, Krakkó püspökét és bíborosát, az akkor mindössze ötvennyolc esztendős Karol Wojtylát.
És egyszerre csaknem minden megváltozott a katolikus világban, rideg hagyományok utaltattak át a múltba, Róma új püspöke úgy újította meg egyházát, hogy az a mind jobban szekularizálódó világban gyarapodni és hódítani tudott. A lelkekben, nyilván. Úgy újította meg, hogy jottányit sem engedett a valós keresztényi értékekből, de azokat képes volt a huszadik század kihívásaihoz igazítani.
És meghirdette az Élet mindenekfölött való tiszteletének filozófiáját, az egyházak felelősségét a béketeremtésben, a szociális igazságosság létrehívásában, a diktatúrák felszámolásában, az ember megaláztatásának és csordává való züllesztésének száműzésében.
A világ hatalmasai sorra fejet hajtottak előtte, mert nem tehettek másként: végtelen jóságától, következetességétől, emberi-erkölcsi kisugárzásától elfordulni nem lehetett.
Sajnos, ma már nincs köztünk, de szelleme, öröksége századokra meghatározó lett. Ha valóban odafigyelünk élete, munkássága igazi üzeneteire.
,,Életem nem függ többé vérem ritmusától,
és fáradt lépteim alól nem szökik el az út.
Körülölel az új idő, mely ott csillog a kihunyó szemekben,
és szívemben él.
És végleg beteljesül minden, s a gondolatokat betölti az öröm."
(Karol Wojtyła)
A 2005. április 2-án elhunyt II. János Pál pápára emlékezünk.
13 évvel ezelőtt, 2005 húsvétján érkezett II. János Pál pápa szenvedésének utolsó napjaihoz. ,,Halálküzdelme és halála szinte a húsvéti szent három nap meghosszabbítása volt" - fogalmazott egy évvel később XVI. Benedek.
Március 25-én, nagypénteken a pápa már nem tudott részt venni a Colosseumban tartott keresztúton - az Apostoli Palotából, magánkápolnájából követte azt. A kép bejárta a világot: a halál kapujába érkező, szenvedő szentatya képernyőn keresztül kapcsolódik be a keresztútba, magához szorítva a feszületet.
Húsvétvasárnap II. János Pál pápa megjelent az őt éljenző tömeg és a televíziók kamerái előtt az Apostoli Palota ablakában. Áldásra emelte a kezét, de szólni nem tudott, hangja cserbenhagyta. A világ megrendült arcának és szenvedésének láttán.
A következő héten állapota egyre romlott. A Szent Péter téren mind többen gyűltek össze, és imával kísérték a haláltusáját vívó szentatyát. És a téren lévő tízezrekhez százezrek csatlakoztak otthonaikban világszerte.
Egy nővérnek, aki ápolta, ezt suttogta a pápa: ,,Engedjétek, hogy az Úrhoz menjek!" Utolsó üzenete pedig, melyet nehezen, akadozva mondott el, a fiataloknak szólt, akik oly sokan összegyűltek a Szent Péter téren: ,,Kerestelek benneteket, most ti jöttetek el hozzám. Köszönöm nektek!"
II. János Pál pápa április 2-án, szombaton este halt meg, az Isteni Irgalmasság vasárnapjának vigíliáján. 2000-ben ő maga rendelte el, hogy vegyék föl ezt az ünnepet az egyházi naptárba. Halálos ágya mellett, az ünnep előestéjén bemutatták az Isteni Irgalmasság vasárnapjáról vett szentmisét.
,,Halála egy olyan ember halála volt, akit már mindentől megfosztottak. Bensőleg teljesen kiüresítette önmagát, hogy találkozhasson az Úrral, és visszaadhassa Jézusnak a péteri kulcsokat." (Renato Buzzonetti, II. János Pál orvosa)
"Szeretett pápánk intenzív és gyümölcsöző péteri szolgálata, utolsó napjainak kálváriája és derűs halála valóban megmutatták a mai kor emberének, hogy Jézus Krisztus a >minden<-t jelentette számára. Tudjuk, hogy e tanúságtétel termékenységének alapja a kereszt. Karol Wojtyła életében a kereszt nem csak egy szó volt." (XVI. Benedek pápa)
A halálhír bejelentése után a Szent Péter téren az imádság csendjét harangzúgás és taps szakította meg: a könnyes szemű emberek ilyen spontán módon kezdték ünnepelni a célba érkező szentatyát.
MOST, AZ EURÓPÁRA ZÚDULÓ INVÁZIÓBAN KÜLÖNÖSEN ÉREZZÜK A KRISZTUSI HITTEL VEZÉRELT ÚTMUTATÁSÁNAK ÉS KIÁLLÁSÁNAK HIÁNYÁT A KERESZTÉNYSÉG VÉDELMÉBEN.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Vallás |
|
|
|
Címkék: termékenységének, legközkedveltebb, megaláztatásának, meghosszabbítása, megszakításaként, konzervativizmus, vitathatatlanul, újraegyesítését, elkötelezettség, felszámolásában, szekularizálódó, béketeremtésben, világváltoztató, létrehívásában, kisugárzásától, züllesztésének, szenvedésekkel, találkozhasson, mindenekfölött, húsvétvasárnap, együttműködést, tulajdonképpen, népszerűségben, elkeresztelte, kétségtelenül, szocializmust, történelmének, világközösség, kereszténység, szenvedésének, halálküzdelme, esztendejéből, alkotmányában, kapitalizmust, tiszteletének, visszaadhassa, katolikus egyház, egyházfők sorában, összes addigi, legelső szláv, egyház múltbéli, emberi élet, keresztény gyökerek, béke híve, háborúk ellen, világsajtó hamar, magyar szentek, harmadik leghosszabb, történelem eddigi, legismertebb lengyel, szentté avatásához, földkerekség soha, János Pál, HUNYT EL II, JÁNOS PÁL PÁPA, Szent II, Karol Józef Wojtyła Wadowice, János Pált, Szent Péter-bazilika, Európai Unió, Kalkuttai Teréz, Nagy Lajos, Szent Péter, Karol Wojtylát, Karol Wojtyla, Karol Wojtyła, Apostoli Palotából, Húsvétvasárnap II, Apostoli Palota, Isteni Irgalmasság, Renato Buzzonetti, Jézus Krisztus, EURÓPÁRA ZÚDULÓ INVÁZIÓBAN KÜLÖNÖSEN ÉREZZÜK KRISZTUSI HITTEL VEZÉRELT ÚTMUTATÁSÁNAK ÉS KIÁLLÁSÁNAK HIÁNYÁT KERESZTÉNYSÉG VÉDELMÉBEN,
|
|
Offline
